Az ördög és a részletekben lakozás

2012. december 09. - Privatdetektiv Josef Matula

Nem volt olyan nagyon régen, amikor Harry-vel ültünk és néztünk egy webes alkalmazást, ami a login képernyőn 5 perce homokóra üzemmódban gondolkodott. Szombat volt, természetesen. Ráadásul nem az első a sorban. Mögöttünk (illetve a hátunk mögött) vagy 10-12 programozó nézte (a többi kódoló egy másik irodában várta a telefon csörgését), mindenki nagyon ment volna már hazafelé. A síri csöndet és a keserű tanácstalanságot csak néha törte meg, ahogy a hátsó sorban valaki húzott egyet-egyet a fenőkövel a szamurájkard pengéjén, miközben jelbeszéddel tervezgették, ki ugrik mögénk, szorítja a fejünket az asztal lapjára amíg a kardos odaér és suhint egyet, egyetlen egyet mindkettőnk nyakára. (Az utolsó mondat nem nyert bizonyítást, de 100 %, hogy ez történt.) A helyzetet és az életünket Harry mentette meg, amikor a login gombra kattintva egyszer csak felkiáltott: "Miért akar ez a ***** alkalmazás a google analytics-hez kapcsolódni a tesztkörnyezetről?" 

nagyitos_bacsi.jpg

Egy projekt alatt nem kevés múlik a nüanszokon. Azokon, hogy a dokumentumokban, vagy a fejlesztés, a tesztelés során, illetve az élesítés előtt elkerüli-e a figyelmünket egy-egy olyan apróság, amiknek önmagukban nagy jelentőségük nincs, de kombinációban meg (ahogy a fenti példa is mutatja: google analytics hívókód a belső tesztszerveren) szinte megoldhatatlannak tűnő válsághelyzeteket okozhatnak. Most nem arról szeretnék írni, hogy mik azok a helyzetek és mik azok a hibák, amik tipikusan ilyenek lehetnek (lehet ez egy későbbi bejegyzés témája), hanem azt igyekszem összeszedni, mivel fejleszthető az a készségünk (hatodik érzék?), amivel meg tudjuk találni ezeket az apró, de annál nagyobb hatóerejű aknácskákat a projekt során. 

Külső szemlélő

Mindenképpen érdemes bizonyos rendszerességgel ismerőssel, volt kollégával, barátokkal vagy a projekten nem dolgozó munkatárrsal egy ebéd keretein belül vagy egy pohár sör mellett beszélgeteni a futó projektünkről. Milyen faramuci helyzetek alakultak ki, merre tartunk, mi a cél. Számomra sokszor nagyon hasznos volt ez a fajta kötetlen, mondjuk úgy együtt gondolkodás. Az éppen aktuális beszélgetőpartnereim gondolatai később a munka során bevillantak és kicsi, de fontos problémák megoldásokhoz vezettek. Az is előfordult, hogy teljesen más részterületen, mint amiről kvaterkáztunk, így értéke még nagyobb volt a projektünk kezelésében.

Az alkalmazás ismerete

Állandó téma, hogy a projetk menedzser nem programozó. Nem is arra van szükség, hogy a szemünket az alkalmazásra vetve a zöld mátrix-kód függőleges folyamából kiformálódjanak a hibás modulok. Sokkal inkább arra, hogy egy rendszerszervező, üzleti elemző, tanácsadó vagy egy szuperjúzer segítségével kiránduljunk végig a szoftveren, ami a felelősségünkbe van utalva. Aztán ezt érdemes minden release vagy javítócsomag után legalább egyszer megtenni, mert lehet, hogy a programozók és a tesztelők elsiklanak egy megtört link vagy egy rossz irányba mutató nyíl-ikon vagy egy ki nem próbált rádiógomb  fölött, amikor már tízezredik alkalommal néznek rá az adott képernyőre, miközben a rossz felszíni elem mögött egy békés fatal error várja szikrázó szájú sárkányként, hogy az első felhasználó az első kattintásakor kitárja vörös szárnyait és egészen a vezérigazgatói irodáig repülve epilepsziás rohamokat idézen elő a lehető legtöbb ember arcán. Tudom, hogy időigényes elfoglaltság ez, ráadásul a PM-ember legkisebb gondjai is nagyobb ennél általában, de nagyon megéri. Tényleg.

A folyamat ismerete

Kevésbé gyakori problémaforrás, de az előző ponthoz hasonlóan hasznos "befektetés", amikor az alkalmazás mögött húzódó adatbázisok, szerverek, a releasekészítési folyamat, a kódfordítás és a mindenfajta ki- és betöltések bugyrai közé csobbanunk egy illetékes szakértő idegenvezetésével. Amikor már a sokadik javítócsomagot adja ki a csapat, az alkalmazásunk látszólag olajozottan működik, olyankor akadhat meg egy szkript vagy egy dll hívás, ráadásul olyan, amire senki nem gondol, hogy ilyen történhet vele, na, akkor jól jöhet, ha a pm is vágja háj-level ezt a területet is.

Agyöblítés

Írhatnám, hogy néha be kell rúgni, mert másnap (a fejfájás után) kiürül egy kicsit az ember agya, letisztulnak régóta körülöttünk tornyosuló nyitott kérdések, beugranak a mindennél egyszerűbb megoldások, de a helyzet ennél kicsivel több lehetőséget kínál. Agyöblítésnek jó lehet egy kiadós sporttevékenység, egy gyógyvízben ázás, egy szaunában izzadás, némi fallabda, de akár az is, ha pár órán keresztül egy tartalmas könyvet sikerül olvasni anélkül, hogy megzavarnának. Nekem legalábbis egyenértékű az első mondatban kifejtett megoldással a többi felsorolt is. Ráadásul kicsivel kisebb a fizikai áldozat. :)

Sherlock Holmes és Doktor Watson

Legvégül az én titkos csodaszerem. Mintegy 15 esztendővel ezelőtt egy munkanélküli (két munkahely közötti) hónap során az a költségkímélő elfoglaltságom akadt, hogy végig olvastam Sir Conan Doyle összes, a fenti úriemberek kalandjait tartalmazó írását, amik akkortájt egy Sherlock Holmes összesként jelentek meg. Utána kicsit zizegett a fejemben a sok érdekes adat, impulzus, majd azt vettem észre, hogy olyan dolgokra leszek figyelmes az utcán, otthon vagy munka közben, amik által a derék detektív rájött a bűnesetek megoldására. Lehet, hogy csak nálam váltott ki ilyen személyiségfejlődést és lehet, hogy csak a nagy dózis okozta. Ennek ellenére javaslom mindenkinek, hogy akár Doyle, akár más klasszikus krimi olvasgatásával tréningelje saját agyát, tágítsa saját logikáját, gondolkodásának spektrumát, mert előbb vagy utóbb elkezd beépülni és jelentős hozzáadott értékkel bírhat.

A bejegyzés trackback címe:

https://derrickesharry.blog.hu/api/trackback/id/tr394896318

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Oberinspektor Derrick 2012.12.10. 21:16:39

Külső szemlélőt én is használom. Minél távolabb van a projekttől, annál naívabban tesz fel olyan ártatlan kérdéseket, melyeket én már rég nem merek magamnak :) Ilyenkor belém ég egy-egy mondat, melyek a legváratlanabb pillanatokban felbukkanva segítenek megoldani a helyzetet.

eperszuret 2012.12.17. 10:14:39

és jó ha érzelmileg is távol van, mert nem zavar akkor be a 'tapintat' című szellem...

phaidros 2012.12.18. 14:07:41

És a legfontosabb hogy ne annak kelljen javítania, aki keresi a hibát. Gondolok itt egyes cégeknél egyes vezetők "multitool" szerepére.