Ja öcsém, mi is agilisba' nyomjuk, persze. Simán jobb ez, mint amikor folyton mindent meg kellett tervezni! Bemegyünk hétfőn, lenyomjuk a stand up meetinget, megvan az egész fél óra alatt, és már mehet is a téma. OK, mondjuk mi ülve csináljuk, de érted az most tökmindegy, nem az a lényeg, hanem hogy mindenki elmondja, mi van. Meg különben is nem kell pont scrum szerint csinálni, mi is inkább ilyen scrumban-szerű saját módszertant alakítottunk ki, hogy ami jó nekünk azt csináljuk, ami nem, azt meg nem.
És akkor mehet is a meló, semmi se számít, csak az eredmény! Az agilisba' az a lényeg, vágod. Hogy nem kell pöcsölni a dokumentációval, meg nem kell megbeszéléseken ülni folyton, csak nyomni ezerrel! Megcsinálod valahogy, megnézi a megrendelő, aztán nem jó neki, és újra csináltatja az egészet, aztán az se tetszik neki, megint újra csinálod, de ez nem gáz, mert ettől agilis.
Mert a megrendelőnek is az a fasza, hogy nem kell kitalálnia semmit előre, csak jön az ötlete, hogy akkor most kéne neki egy új rendszer, mondjuk mobil app organikus rackajuh szarvból készült bőrtokos kávéstülök konfiguráláshoz és rendeléshez, webshoppal. Na ilyenkor csak betolja az ötletet, és mi meg már csináljuk is, és az a lényeg, hogy a megrendelő meg bármikor meggondolhatja magát. Az ötlet meg bármi lehet, mert az agilis az mindenre jó, tényleg mindenre!
Projektet se kell ilyenkor tervezni, meg nem is lehet, szóval érted ilyenkor nem lehetséges előre megmondani, mi fog mikor elkészülni, meg mennyiért, mert ez olyan, mint egy kaland, egy felfedezés, itt most alkotni kell. És azt nem lehet ilyenkor megtervezni előre, hogy mikorra mi lesz kész. Csak ezt a gyökér menedzserek nem bírják felfogni, hogy ez nem így működik. Michelangelo vagy ki se tudta, mikor lesz kész a Monalizával, csak festett, amíg olyan nem lett, amilyennek lennie kell!
Értelmetlen a költségeken aggódni, az totál oldszkúl, megöli az innovációt meg a pezsgést! A fejlesztőknek szárnyalniuk kell, a saját ötleteiket is belerakni, hogy együtt lélegezzenek az alkalmazással, hogy a gyereküknek érezzék. Így kell ma már csinálni, azért van a befektető, hogy tolja a pénzt és ne kérdezzen. Hinni kell benne, az a kulcs, nem a számokkal tetvészkedni, azok jönnek majd maguktól, agilisan!
Meg az a király, hogy ilyenkor nagyon tesztelni se kell, kicsit megnyomkodjuk, aztán mehet is a rilíz kifelé. Úgyse lesz tökéletes, de nem is kell, mert amikor agilisba' nyomjuk, akkor úgyis mindig változik a kód. Az egész egy nagy élő szervezet, mindenki érzi a célt, mindenki mindent csinál, és ugyanazt akarja. Jó, mi például inkább ötletelni szeretünk, szóval azt csináljuk, hogy workshopolunk elég sokat, és így formáljuk a koncepciót, és nem annyira programozunk, de ezzel semmi gond, mert agilisan megy ez is és az a fontos ilyenkor, hogy azt csináljuk, amit szeretünk.
És a lényeg pont ez, mert itt tényleg mindenki magáénak érzi, és szívből tolja. Úgyhogy csináljátok ti is így, nagyon király lesz. Aztán ha mégse sikerül, annak csak egy oka lehet: hogy nem nyomtátok eléggé agilisan!
Image copyright: diego_cervo / 123RF Stock fotó
