Nem egy vicces cikk következik most. A téma annyira fontos, hogy szokásomtól eltérően nem akarom mókás köntösbe csomagolni. A mondanivalóm húsba vágó és általános: milyennek kell ahhoz lennünk, hogy igazi vezetővé váljunk?

Sokkal többről és valami sokkal fontosabbról van itt szó, mint a projekttervek rajzolgatása meg megbeszélésre járás. Nem arról beszélek, hogy ki a jó exceltábla-mágus, riport és statisztika bűvész, scrum szakértő, vagy technológia primadonna, hanem a vezetővé válásról, a szó legnemesebb értelmében.

Olvasd el a most következő sorokat: segíteni fog abban, hogy meg tudd ítélni, milyen vezető vagy. De vigyázz, könnyen lehet, hogy nem fog tetszeni, amit a tükörben látsz. Ha így lesz, rajtad múlik, hogy te változol-e, vagy a tükröt töröd össze…

Hitelesség

Ahhoz, hogy az embereid kövessenek, hinniük kell benned. Nem abban, hogy jobb programozó vagy náluk, nem abban, hogy bármikor ki tudod őket rúgatni vagy le tudod húzni illetve meg tudod duplázni a bónuszukat. Abban kell hinniük, hogy végig tudod a projektedet és az embereidet egészen a sikerig vezetni, hogy támaszkodhatnak, számíthatnak rád. Hogy bármivel is kerüljetek szembe a projekt során, te meg fogod tudni oldani azt.

Nem arról van szó, hogy tévedhetetlennek kell lenni: senki nem szupermenekre vágyik. Ha hibázol, és szükséges, akkor ismerd be, korrigálj, és lépj tovább! Cserébe ne várj el tökéletességet és hibátlanságot senkitől. Tiszteletet kell kivívnod, de meg kell érte dolgoznod, ami nehéz feladat. Különösen nehéz, hiszen csábítóan ott kacsingat rád a rád ruházott hatalommal való visszaélés lehetősége. Ezzel azonban a hitelességedet végérvényesen lerombolod, ahogy Darth Vader-t is örökké beszippantotta a könnyebben járható Sötét Oldal.

A hitelességhez ezeken túl kell még egy nagy rakás bátorság is. Neked kell vinned a zászlót, ki kell állni a csapat élére, te fogod a legtöbb golyót kapni, de nem mutathatsz félelmet, mert senki nem fog komolyan venni, sőt, demoralizálod majd a csapatodat. Bármekkora is a feladat, azt kell sugároznod: győzni fogunk, még akkor is, ha nem tudod még, hogyan.

Alázat

Amit művelni próbálunk, az egy nagyon nehéz szakma. Egy életen át lehet tanulni az informatikai projektek sikerre vitelének művészetét, és még mindig lesz mit tanulni, lesz hová fejlődni. Nagyon sokára fogod elfogadhatóan csinálni, könnyen lehet, hogy sosem fogod jól csinálni, és biztosan sosem fogod hibátlanul csinálni. Ha azt hiszed, jól csinálod, szinte biztos, hogy nem így van. Vagy rád borul a projekt előbb-utóbb, vagy valaki más oldja meg helyetted a problémákat, amik létezéséről még csak nem is tudsz.

Az elsöprő siker és a teljes kudarc nagyon ritka: ne várj mástól dicséretet vagy szidást, magadnak kell megtanulnod megítélni a teljesítményedet. Mindig követsz el hibákat, mégpedig nagyokat: ha nem tudod, mik voltak ezek az előző projektedben, akkor annyira az elején tartasz még, hogy fel sem ismered, mit rontasz el.

Ezt a hivatást nem lehet túl jól, és nagyon-nagyon nehéz elég jól csinálni. Nincsenek csodagyerekek, akik már 18 évesen hatalmas projekteket vinnének sikerre: az üstökösszerű karrierek sosem a valós teljesítményről, hanem a pozícióról pozícióra szárnyalásról szólnak. Ha komolyan veszed a munkádat, sose hagyd abba a tanulást! Mindig törekedj arra, hogy jobban csináld, mint legutóbb! Minden helyzetből, sikerből és kudarcból, minden embertől, akivel csak találkozol a munkád során lesz mit tanulni. Sokan hordoznak olyan értékeket, amik benned nincsenek meg: ismerd fel ezeket, és tanulj belőlük! Mindenki követ el hibákat, csinál rosszul dolgokat: vedd ezeket észre, és tanulj ezekből is!

Szerénység

Olyan világban élünk, ahol sokkal több vezetői pozíció van, mint igazi vezető. Statisztikai alapon nézve jó eséllyel te sem vagy az: ezt a lehetőséget mindig tartsd szem előtt! Vezetőnek születni kell, aztán meg tanulni, tanulni és tanulni, évtizedeken át, amíg elfogadható teljesítményt nyújt valaki.

Vezető nem attól leszel, hogy rohadt nagy céges autóval jársz, meg penge névjegykártyád van valamilyen menedzser vagy igazgató titulussal, meg nem is attól, hogy hogyan feszítesz a drága öltönyödben. Hiába adsz cilindert meg sétapálcát egy orángutánnak, attól még nem lesz úriember, héjastól fogja enni a banánt és továbbra is a szőnyegre fog szarni.

Sose feledd: egész biztosan nem vagy tévedhetetlen. Nagyon kevesen tévednek ritkán, és a legtöbben minden nap elcsesznek egy csomó dolgot. Statisztikailag nagy valószínűséggel te is az utóbbi csoportba tartozol. Elbambulsz a zöldnél és nem adsz gázt, rosszul számolod meg az aprót a boltban, fordítva rakod be a távirányítóba az elemeket. És ez még mind semmi ahhoz képest, amit a munkád során a projektekben elrontasz. Óvatosan hát a nagy arccal, és légy türelmes akkor, amikor mások hibáznak, ne feledd, te sem vagy különb!

Úgyhogy bármilyen magas pozíciót sikerül is betöltened, szerényen viseld a szerencsédet. Ráadásul semmi nem tart örökké, eljöhet a nap, amikor a beosztottjaid majd megrendelőddé vagy főnököddé válnak…

Partnerség

Bár a pozíciód akár erre is engedhet következtetni, nem vagy különleges, vagy több a többieknél. Sose feledd el: A csapatod nélkül semmit sem érsz. Egyetlen bánatos sort sem fogsz megírni a szoftverből, aminek a bevezetését vezeted. Egyetlen „Low” kategóriájú hibát sem tudsz majd kijavítani a tesztelés során, akármennyire is jót tenne az a statisztikáknak. Minden kézzelfogható munkatermék az embereid kezei közül fog kikerülni, bánj hát velük kellő tisztelettel!

Továbbmegyek: bár néha lehet, hogy ezt mutatod, közel sem értesz mindenhez, és pláne nem értesz mindenhez jobban. Ha valaki ért a szakmájához, fogadd el a véleményét, a becslését, az észrevételét, és ne akarj okosabb lenni: úgyis te húzod a rövidebbet.

Felelősség vállalás

A projekt, részleg vagy cég sikeréért te vagy a felelős elsősorban és nem a beosztottjaid: ha nem tudsz felelősséget vállalni, nem vagy alkalmas a feladatod betöltésére. Bűnbakot keresni és ráhúzni a vizes lepedőt egyik vagy másik projekttagra arra persze jó lehet, hogy megmentsd a segged, de semmi másra. Minden kollektív persze: a kudarc ugyanúgy a teljes csapaté, mint a siker, de az igazi vezető a kudarcért személyesen vállalja a felelősséget, a sikert pedig mindenki sikerévé teszi.

A felelősség azonban nem csak sikerről vagy kudarcról szól. Fejétől bűzlik a hal: akarva-akaratlan mintát mutatsz azoknak, akiket vezetsz minden szempontból. Fúrod a beosztottjaidat a hátuk mögött? Lépten-nyomon lehülyézed az ügyfeleidet a saját embereid előtt? Ne csodálkozz, ha ők is ugyanígy kezdenek el viselkedni. Tisztességes hozzáállást, kemény munkát csak akkor várhatsz el, ha te is ilyen példát mutatsz az embereidnek.

Sajnos további rossz hír, hogy nincs telepatikus, gondolatátviteli képességed sem, így világosan meg kell fogalmaznod, hogy mit vársz el az embereidtől, nem fogják kitalálni. Fél szavakból biztos szórakoztató megérteni egymást a volt óvodástársaiddal vagy az életed szerelmével, de a munkahelyen a te felelősséged érthetően, egyértelműen fogalmazni. Ha félreértették amit akartál, te cseszted el, és nem úgy mondtad el, ahogy kellett volna. Persze ráfoghatod arra, hogy hülye a beosztott, de ha hülye, akkor rúgd ki, és vegyél fel olyat, aki alkalmas a pozícióra: ez is a te felelősséged.

Végül pedig

Ne keseredj el, ne légy dühös, úgysem fogsz tudni minden felsorolt dolgot úgy csinálni, ahogy leírtam. Én sem tudom. Törekszem rá, de gyarló ember vagyok én is, hibázok, tévedek. De ha időnként sikerül, akkor tudom, hogy helyesen cselekedtem, és hogy a helyes úton járok, és ezért éri meg igazán csinálni ezt az egészet.