Egyszer volt, hol nem volt, a nagy kerek erdőben volt egyszer egy ravaszdi Róka, meg egy oktondi Farkas. Nem voltak népszerűek cseppet sem a többi állat között: azok csak szapulták őket lépten-nyomon, hogy a farkas buta, a róka meg rosszindulatú. Na a Róka bizony addig-addig gondolkodott, míg nem kifundálta, hogy megmutatja mindenkinek, hogy ők a legproaktívabb és asszertívebb állatok az erdőben! Mondja is a farkasnak:
"Farkas komám, bizony mondnom neked, mi vagyunk ketten a legokosabb állatok az erdőben! De ez a sok hálátlan állat nem tisztel minket, csináljunk hát valami olyat, amitől tátva marad a szájuk!"
"Hát aztán mit csináljunk Róka koma?" - kérdezte a Farkas, akinek bizony nem sok sütnivalója volt.
"Megmondom én neked, komám: valami olyat, ami még sosem volt: egy halastavat!"
Nem tudta se a Róka, se a Farkas, mi is lehet az a halastó, a Róka is csak úgy hallotta a hódtól az erdő szélén, aki meg látott erről egy előadást az éves hódkonferencián, hogy van valami ilyesmi a világon. Azt okoskodták hát ki, hogy megkérdeznek minden állatot akivel csak találkoznak, hogy milyen legyen az a halastó.
Mentek, mendegéltek, egyszer csak találkoznak a nyúllal. Azt mondják a nyúlnak:
"Hallod-e nyúl komám, mi bizony halastavat csinálunk az erdő közepibe! De azt akarjuk, hogy minden állat a csodájára járjon, hát mondd meg nekem, milyen legyen a halastó?"
"Halastavat én még nem láttam, de bizony mondom nektek, hogy ha répa van benne, akkor az már rossz nem lehet!"
Mentek tovább, egyszer csak szembe jön velük a medve:
"Hallod-e medve komám, mi bizony halastavat csinálunk az erdő közepibe! De azt akarjuk, hogy minden állat a csodájára járjon, hát mondd meg nekem, milyen legyen a halastó?"
"Hát idehallgassatok, jó dolog ám a halastó, de mit sem ér, ha nincs az embernek hol megsütnie a halat, amit kifogott! Ezt sose feledjétek!"
Tovább sétált a Róka meg a Farkas, összetalálkoznak a sündisznóval:
"Hallod-e te sündisznó, mi bizony halastavat csinálunk az erdő közepibe! De azt akarjuk, hogy minden állat a csodájára járjon, hát mondd meg nekem, milyen legyen a halastó?"
"Tudjátok, fázós vagyok, jó vóna valami, ami megmelegít a hosszú ücsörgés alatt!"
Indult tovább a Róka meg a Farkas, mentek is, amíg szembe nem jött velük a görény:
"Na ide figyelj, görény bátyám, mi bizony halastavat csinálunk az erdő közepibe! De azt akarjuk, hogy minden állat a csodájára járjon, hát mondd meg nekem, milyen legyen a halastó?"
"Hát bizony, ha az erdei mókusválogatott meccseit lehetne pecázás közben nézni, az vóna a valami!"
Mentek tovább, nagy boldogan, egyszer csak találkoznak a vaddisznóval:
"Hallod-e, sertés testvérem, mi bizony halastavat csinálunk az erdő közepibe! De azt akarjuk, hogy minden állat a csodájára járjon, hát mondd meg nekem, milyen legyen a halastó?"
"Na idefigyeljetek, én biza' a közelibe nem megyek annak a halastónak, ha nem lehet benne dagonyázni majd!"
Mindent tudott már a Róka meg a Farkas, neki is álltak nagy dérrel-dúrral a munkának. Dolgoztak az egyik tisztáson éjjel, dolgoztak nappal, míg végül elkészült a halastó. Nagy csinnadrattával és kiterjedt marketingkampánnyal kihirdették, hogy az erdő minden állatának nyitva áll a halastó! Jöttek is azok csőstül, horgászbottal, csalival, kisszékkel, kukacokkal, hogy pecázzanak egy jót.
Mikor a tisztásra értek, tátva maradt az állatok szája, de nem a csodálkozástól. Mert a Róka meg a Farkas halastavában biza sok mindent lehetett csinálni, de halat fogni azt nem! Ilyen volt a halastó gyerekek, lássátok hát ti is:
Lett nagy haddelhad, dúlt-fúlt a sok állat, mert hát pecázni mentek a halastóra, de hiába. Mérgükben jól elpáholták a Farkast meg a Rókát, és szerteszét rugdosták a sok mindent, amit a két jómadár csinált.
Mert bizony gyerekek, így jár az, aki a stakeholder menedzsment meg a koncepcionális fázis során nem a valós üzleti célhoz igazítja és nem konszolidálja az üzleti igényeket, és nyakló nélkül befogadja a végfelhasználói elvárásokat! Na menjetek szépen fogat mosni, és álmodjatok kockázatkezelési sablonokról!
Képek: TL / ©derrickesharry.blog.hu
