Mennyibe fog kerülni a projekt? Mikorra lesz kész? És miért ennyi, és miért akkorra? Ezeket a kérdéseket minden projektnél felteszik minden projektvezetőnek. Ahhoz, hogy értelmes választ tudjunk adni, bizony fel kell majd becsülnünk az előttünk álló feladatot valamilyen módszerrel. A rutinos projektvezető persze nem maga becsül, hanem keres néhány műszaki szakértőt, olyan áldozatokat, akikből ki lehet szedni valamilyen számokat arra vonatkozólag, mekkora a feladat (esetleg később rájuk kenni a projekt kudarcát, de ezt most ne boncolgassuk).
Nem akarok most még becslési módszertanról meg helyességről meg visszaellenőrzésről írni, inkább gondolkozzunk el azon, mennyire nehéz feladat előtt is állunk, amikor megpróbáljuk felbecsülni a projektet. Vegyünk egy példát, egy egyszerű, hétköznapi feladatot, és próbáljuk megtippelni azt, mennyi ideig is tart megoldani. Nem kell hozzá különleges tudás, különleges felszerelés, sem különösebben nagy gyakorlat.
A feladat: főzzünk egy kávét otthon a saját konyhánkban. A kérdés: mennyi idő alatt tudjuk megoldani ezt a feladatot?
Nos, mennyi? Öt perc, vagy tíz? Nem lehet tíz percnél több, hiszen mit is kell csinálni:
- Elővenni a kávéfőzőt (1 perc)
- Elővenni a kávét (20 másodperc)
- Megtölteni vízzel meg kávéval (2 perc)
- Bekapcsolni a tűzhelyet, feltenni a kávéfőzőt (10 másodperc)
- Megvárni, amíg lefő a kávé, közben elővenni a csészéket (3 perc)
- Kitölteni a kávét, tálalni (1 perc)
Ez összesen 7 perc 30 másodperc. Talán még túl is becsültük, igaz? Lehet, hogy megvan ez az egész 5 perc alatt is.
Ja, és mennyibe került a kávé? Kávéfőző már megvan, kell 2 deci víz meg 3 kanál kávé, illetve a gáz, amit elfogyasztunk, mosogatás ára, élőmunka díja: 100 forintból biztos kijön, ugye? Sőt, szerintem még 50-ből is.
Vajon minden körülményt figyelembe vettünk a becsléshez? Természetesen nem (különben nem lenne csattanója se a cikknek, ugye :) ) Nem néztük meg, van-e otthon kávé. Ha nincs, akkor máris bajban vagyunk: venni kell egy csomaggal, ami megtízszerezi a költségeinket és az átfutási időnket! És akkor még a legolcsóbb kávéval számoltunk, mi van, ha Kopi Luwak-ra (világ legdrágább kávéja cibetmacskaürülékből) gondoltunk a kérdés feltevésekor? Tiszta-e a csésze, a kávéfőző, vagy még a tegnapi maradványai vannak benne? Ha mosogatni kell, akkor még tíz perccel tovább tart a dolog.
Még durvábbat mondok: a főzés közepén egyszer csak azt mondom, hogy én inkább kakaót innék! Mi az, hogy azt nem lehet kávéfőzővel csinálni? Miféle kávéfőző az, aminek annyi rugalmassága sincs, hogy kávét meg kakaót is csináljon? Hiszen nekem úgy adták el, hogy ez mindent tud, eszpresszót, kapucsínót, hosszú kávét, te meg azt akarod nekem beadagolni, hogy az egész projektet újra kell kezdenem most???
Mit is akarok mindezzel mondani? Hát azt, hogy a becslés nehéz feladat: ne feledjük, az IT projektek mérhetetlenül bonyolultabbak, mint egy kávéfőzés. Mindig számolnunk kell azzal a kockázattal, hogy még a precízen és nagy gonddal felállított számok is tévesek, mégpedig adott esetben súlyosan. A becslést végzőt hibáztatni ezért logikus és emberi lépés, csak éppen a projekten vajmi keveset segít. Ne vegyük szentírásnak a szakértőktől kapott számokat, mert biztosan nem lesznek pontosak, a kérdés csak az, hogy mekkorát tévednek: ezt pedig a projektvezetőnek kell megítélnie. Arról, hogy hogyan is becsüljünk szerintem a projektben, itt olvashatunk.
