Blogunkon az elmúlt hetekben közösen boncolgattuk a jó programozók jelentősségét a projektekben, valamint kerestük a hatékony felvételiztetés titkát. Kalandozásaink során feltűnt egy apró, de annál különösebb részlet a jó szakemberekkel kapcsolatban. Kutatást indítottunk a témában az interneten, szakmai fórumokat böngésztünk, archívumokat kutattunk át, szakértőkkel folytattunk eszmecserét, és számunkra mára a halvány sejtés acélkeménységű bizonyossággá vált: a jó programozó metálos.

A Google Maps senior fejlesztői csoportjának reggeli scrum meeting-je

Kutatásaink során rábukkantunk a finn Nouveejkaannin Instituutti-ra, amely úttörő szerepet tölt be Finnország informatikai kutatás-fejlesztési piacán a programozás humán vonzatainak kutatása terén. A világhírű intézet vezető kutatója, Mikkaa Reejneputtii fogadta és avatta be blogunk stábját a heavy metal és a programozási képességek kapcsolatának kutatásába. A vele készült interjút olvashatjátok most blogunkon.

Derrick & Harry Blog: Honnan jött az öltet, hogy a rockzene és az informatika közötti kapcsolatot kutatni kezdjétek?

Mikkaa Reejneputtii: Egyszerű véletlen volt csupán, hogy tudatosan viszgálni kezdtük a két terület összefüggéseit. Laboratóriumunkban több olyan program is folyik, amely az informatika hatékonyabbá tételét célozza, ennek egyik ága a Human Factor (azaz Emberi Tényező) projekt. Itt már évek óta műszeresen, komoly analitikai háttérrel méréseket végzünk kontrollcsoportokon, amelyek programozókból állnak. A különböző genetikai, tanulmányi és környezeti tényezőit kutatjuk annak, hogy hogyan lesz valakiből kiemelkedően jó IT szakember. Biztató kezdeti eredményeket mutattunk fel, de az igazi áttörés hiányzott a programunkban.

D&H: És akkor - jó másfél évtizede - történt valami, amire senki sem számított.

MR: Így igaz! Megfigyeltük, hogy hetente egyszer egy bizonyos esti időpontban rövid időre ugyan, de rendszeresen mérhetően megugrik a kontrollcsoportok programozóinak teljesítménye. Hosszú ideig tartó sötétben tapogatózás után rájöttünk, hogy a termékeny periódusok egybeesnek a helyi rádió heti heavy metal magazinjának adásidejével. Kezdetben persze legtöbbünk hitetlenkedve fogadta a lehetséges kapcsolatot a zene és a programozók teljesítménye között.

D&H: Kutatások is alátámasztják, hogy Finnországban hagyományosan fontos helyet tölt be a kemény zene az ország kulturális életében, talán így érthető, hogy éppen nálatok született a felfedezés.

MR: Igen, Finnország az ezer tó és a tízezer metál együttes földje (nevet). Komolyra fordítva a szót, célzott vizsgálatokba kezdtünk a témában, és hosszú évek kemény munkájával rengeteg összefüggésre derítettünk fényt. Első lépésben azt szerettük volna megtudni, vajon a zene bárkinél kiváltja a hatást, vagy ez a metálra fogékonyaknál jelentkezik csak. Az eredmények fényében egyértelművé vált: azok a programozók, akik "metálosok" voltak, minden kontrollcsoportban lényegesen jobban teljesítettek informatikai téren a más zenék iránt érdeklődőknél. A más zenéért rajongókra viszont nem volt kiemelkedő hatással a kemény zene hallgatása.

D&H: A kezdeti felfedezést további kutatómunka követte, amely igencsak izgalmas eredményeket hozott. Mesélnél ezekről?

MR: Örömmel! Az egyik legérdekesebb eredményünk, hogy a kutatásaink egyértelmű összefüggést fedeztek fel a zenei stílusok és a programozási feladat típusa között. Architekturális, szoftvertervezési feladatokhoz leginkább a progresszív együttesek, mint a Dream Theater vagy a Periphery passzolnak. A programozás olyan magas szintű nyelvekben mint a C# vagy Java, leginkább power metal vagy szimfónikus death metal számokkal a leghatékonyabb: itt mostanában kiemelkedő eredményeket értünk el a német Powerwolf együttessel. Ugyanakkor rendszerközeli C programozáshoz, illetve shell scriptek írásához a hardcore és death core stílusok a leghatékonyabbak. De továbbmegyek: a programozási nyelv kora és a hallgatandó zenék frissessége között is direkt kapcsolat van!

D&H: Ez azt jelenti, hogy Cobol-hoz a Judas Priest, míg Ruby-hoz inkább a Slipknot illik?

MR: Leegyszerűsítve igen, bár a helyes párosításoknál egyéb tényezőket is figyelembe kell venni, illetve fontosak a személyes ízlésbeli eltérések. Például a dallamosabb stílusok (mint például a glam rock) rajongóinál az ehhez közeli zenékkel érhetjük el a legjobb eredményt, míg a black metal rajongóknál egész más albumokból kell válogatnunk.

Az Oracle fejlesztőgárdája a Java 8 koncepcionális tervezése közben

D&H: Mi a helyzet egészen más stílusok rajongóival, például az elektronikus zenéket hallgatókkal?

MR: Sajnos számukra nincsenek jó híreink. A "metálos" programozók minden területen egyértelműen és kiemelkedően jobban teljesítenek náluk. Egy több évig futó projektünk célja az volt, hogy kiderítsük: javítható-e a más stílust kedvelők teljesítménye rockzene hallgatással, és bár részeredményeket értünk el, igazi áttörésről nem tudok beszámolni. Úgy tűnik, igazi metálosnak és igazi programozónak egyaránt születni kell! Ugyanakkor határozottan javasoljuk a cégek számára, hogy tegyék kötelezővé a munka közbeni metál hallgatást minden dolgozó számára. A tulajdonképpen reménytelen helyzetben levő hip-hop, elektronikus vagy pop rajongók is jobban teljesíthetnek így, de fontos, hogy adottságaikhoz illő feladatot kapjanak. Ilyen például az egyszerűbb Excel táblázatok kitöltése, vagy felhasználói kézikönyvek megírása. Eredményeinket neurológiai kutatásokkal is kiegészítettük, és kiderült: a kemény zene hallgatás és a kreatív programozás ugyanazokat az agyi területeket stimulálja.

D&H: Úgy tűnik, az egyik oldali kapcsolat megkérdőjelezhetetlen, azaz aki jó programozó, az metálos is egyben. Hogy állunk a másik iránnyal? Vajon a "metálossággal" mindig együtt jár a programozói tehetség is?

MR: Bennünk is korán felmerült ez a kérdés. Úgy döntöttünk, hogy a kapcsolódó kutatást összekötjük kulturális kérdések megválaszolásával: a finnekkel genetikailag és nyelvileg is rokon Magyarországon kezdtük meg tanulmányainkat. A magyar vidéket járva rengeteg kísérletet végeztünk olyan személyeken, akik bizonyíthatóan komoly kemény rock rajongók voltak világ életükben: volt olyan köztük, akinek már óvodában is pokolgép volt a jele. A legtöbben azonban már az egyszerűbb logikai kérdéseken elbuktak, például a "Ha három pohár pálinka van a pulton, és rajtad kívül ketten ülnek a pultnál, hány pálinka jut neked?" kérdésre az alanyok 93%-a azt válaszolta, hogy három.

D&H: A végeredmény ezek szerint egyértelmű. Mit üzennél jótanácsként végezetül azoknak a szülőknek, akik informatikai pályára szánják a gyermeküket?

MR: Kritikusnak gondolom a korai fejlesztést, akár már óvodás kortól kezdve. A kicsik hallgassanak Hevisaurust, ezt akár már 3-4 éves korban meg lehet kezdeni az arra fogékonyaknál. 10-12 éves kortól fokozatosan térjünk át a könnyen befogadható, de már komolyabb együttesekre: ilyen például a Helloween néhány klasszikusa, vagy akár az Amorphis dallamos számai, ha a modernebb hangzást kedveljük. Tinédzserkortól fiatal felnőtt korig érdemes minél több mindent kipróbálni az Mötley Crüe-től a Burzumig. A bőrruhában járás ma már nem divat, de egy Iron Maiden póló és egy bakancs akár 30-40%-os teljesítménynövelést tud okozni a szoftverfejlesztési projektek kritikus fázisaiban, így ügyeljünk a külsőségekre is!