A legfontosabb túlélési tanácsokkal felvértezve már jó eséllyel számíthatunk rá, hogy jövőre is ott potyázunk majd a vállalat szekerén. Előbb azonban még sikeresen abszolválnunk kell az év végét, mely időszakra speciális szabályok vonatkoznak. Lássuk!
Áldott, békés karácsony - az irodában
A legelőrelátóbb kispajtások már a júliusi nyaralással együtt befoglalják maguknak a karácsonyi időszakot a céges szabadság nyilvántartásban. Ők azok, akik az egész éves megfeszített munka után jól megérdemelt otthoni pihenést terveznek december utolsó heteire, reggeli lustálkodással, egy remek könyvvel, meghitt hangulatban, éjszakai romantikával fűszerezve.
Persze az iménti felsorolásból maximum az „otthoni” teljesül – az is csak nyomokban. A karácsonyozó kollégák pihenés helyett rohangálhatnak az ajándékok, meg a gyerekek után, a kiszemelt könyvnek nagyjából az első két oldaláig jutnak el - többszöri újrakezdés után, a meghitt hangulat a családi diplomáciai békítő egyeztetések sorozata után is csak vízió marad számukra, az éjszakai romantikus hódító helyett pedig beérik majd a magányos zombi főszerepével. Ne vegyük hát zokon, hogy elhappolták előlünk ezt a lehetőséget, sőt, biztosítsuk őket áldozatkészségünkről, és vállaljuk akár önként a karácsonyi ügyeletet.
Így két legyet ütünk egy csapásra: kollégáink hálája mellett megnyerjük magunknak az év legnyugodtabb időszakát az irodában. Amikor már a harmadik személynek címzett e-mailünkre is csak az out-of-office üzenetet kapjuk válaszul, nyugodtan elővehetjük azt a remek könyvet a fiókból, sőt akár az év végi ajándékként kapott üveg bort is. Szabadságra meg ráérünk akkor menni, ha már újra tetőzött káosz, és van mit delegálni az otthoni „karácsonyi pihenésben” megedződött kollégáknak.
Kései Mikulás - csilingelő bankszámla
Ahogyan minden kultúrában másképp ünneplik a karácsonyt, multi környezetben is megfigyelhetünk néhány jellegzetes vonást. A mi főnökünk, a Mikulás, és az ő főnöke, a Jézuska hosszasan elemzi egész éves jóságunk fokát és saját anyagi lehetőségeit, ezért a jól megérdemelt jutalomra is csak később számíthatunk majd. A csizmánkat hiába fényesítjük, az ajándék optimális esetben a bankszámlánkon csilingel, mikor a csintalan HR-es meg pénzügyes kismanók hajlandók lesznek rápakolni azt.
Ha erőt vesz rajtunk a gyermeki türelmetlenség, és nem tudunk hosszú hónapokat várni, írhatunk levelet a Mikulásnak kívánságainkkal. Ebben az esetben maradjunk az ünnephez méltó megható hangvételnél, egy konkrét követeléseket tartalmazó zsaroló levéllel könnyen magunkra haragíthatjuk a Mikulást, aki garantáltan nem csak virgáccsal fog büntetni bennünket, és karácsonyi ajándékunkat akár húsvétig is leshetjük.
Szeressük egymást gyerekek - #kariparty
A multi közösségekben a karácsonyi szeretetteljes átszellemülés nem a közös hóember építés vagy a Mennyből az angyal éneklés hatására következik be, kizárólag az alkoholnak köszönhető. A nagy közös év végi rituális lerészegedés formális kerete a céges karácsonyi party. Bármilyen nehéz is, érdemes ellenállnunk a kísértésnek, és megőriznünk józanságunkat! Éber megfigyelőként értékes információkkal gazdagodhatunk, és egy kis taktikával még alkupozícióinkat is erősíthetjük. Az este legnehezebb része kétségkívül a főnök évértékelő beszéde lesz, amit csak azért hallgat mindenki mély áhítattal, mert tudja, hogy ez nyitja meg a kaput az éjszaka vállalhatatlan része felé.
A céges karácsonyi buliba mindenki más reményekkel érkezik. Van, aki csak az ingyen kajára hajt, és legszívesebben odahúzna egy széket a svédasztalhoz, hogy ne maradjon ki egyik fogásból sem. Van, aki egész éves viszonzatlan hódításait szeretné végre „termőre fordítani”. És van olyan is, aki világmegváltó békülést tervez a szeretet jegyében legnagyobb céges ellenségeivel. De a legtöbben egyszerűen csak belecsapnak az önfeledt szórakozásba, mely őszinte cselekedetből adódhatnak később a legnagyobb bonyodalmak.
Paradox módon minél fentebb helyezkedik el valaki a vállalati ranglétrán, annál mélyebbre tud süllyedni egy-egy borgőzös közösségi megmozdulás alkalmával. Bár az este végére olyasmit is kipakolhatnak, amire már nem vagyunk kíváncsiak, érdemes a közelükben tartózkodnunk, hogy fültanúi lehessünk az elhangzó bizalmas információknak. Ha elérkezettnek érezzük rá a pillanatot, akkor irányított kérdésekkel gyakorlatilag bármire választ kaphatunk, egészen az artikulálatlan hangformálás szintjének beálltáig. Vigyázat! Magas polcon ülő vezetőnk ilyen állapotban várhatóan heves érzelmi kitöréseket fog produkálni irányunkba („Te vagy az ooosztály lelke!” vagy „Mi nem bbbbbdcsak kollégaaauuuák, hanemmm bőőarátok is vaunk!”). Ne értékeljük túl ezeket a megnyilvánulásokat, másnap úgysem fog rá emlékezni és valószínűleg azt sem tudja, éppen kivel beszél.
Az egészen bátrak vállalkozhatnak valamely számukra releváns pozícióban lévő, asztal alá csúszott cégvezető hazaszállítására is. Jótéteményünket később úgy tudjuk kamatoztatni, ha a következő one-on-one meetingünkön finoman segítünk felidézni az éjszaka ide vonatkozó részleteit, és hogy egyik céges Facebook csoportba sem posztoljuk ki a képet, melyen földön csúszva keresi telefonját az italpult alatt félig kivillanó hátsófertállyal, vagy amin épp Jucika melltartóméretét próbálja megtippelni tapintásos technikával, amiért ő örökre hálás lesz majd nekünk. És erre a hálára a januári rideg hétköznapoktól újra nagy szükségünk lesz!
Image copyright: nito500 / 123RF Stock fotó