A múltkor csökkentettünk a létszámon, most akkor növeljünk, felvételiztessünk programozót! Több száz állásinterjút vezettem már le a pályafutásom során, és sokszor az az érzésem van, hogy ugyanazokat a pályázókat látom újra és újra. Mindenki egyéniség, egyedi és megismételhetetlen, de ha annyi egyéniséggel hoz össze a sors, mint engem, akkor előbb-utóbb skatulyákba rakod majd te is őket...

A Kezdő

Egy oldalas CV, rohadt nagy sorközzel írva, hogy telel legyen az egész lap betűvel. A projekttapasztalat egy szakmai gyakorlatból, meg egy diplomamunkából áll, a diplomamunka témája három sorban kifejtve, valami ilyesmi témáról, hogy "Lego robotok programozása a marsi légkörben" vagy "Négy dimenziós képfeldolgozó algoritmusok a sertésiparban". Azzal próbál villantani, hogy ha nem tud egy választ, azt mondja: "Ha ilyennel találkozom, megnézem a Google-on!". Vagy divatjamúlt öltönyben (esetleg vadászkabátban), vagy pólóban-farmerben jön. Nagyon udvarias, de szorongó: összes interjúrutinját a HVG "5 végzetes állásinterjú hiba" sorozatából szerezte. 

A CV Király 

A Kezdő önéletrajzának éppen az ellenkezőjét produkálja: 4-5 oldalon keresztül sorjáznak a projektjei, az impozáns listában mindenféle ügyfél, projekt és technológia szerepel. Aztán ahogy részletesebben megnézed, rájössz, hogy ugyanaz a projekt ötször szerepel a listában, mert hát volt ő benne programozó is, de aztán három hónap múlva architekt volt, aztán meg integrátor... Minden sablonkérdésre remek válasza van (Mi a három gyengeséged, hogyan látod magad három év múlva, mik a céljaid az új munkahellyel, stb.). Soha sehonnan nem küldték el elmondása szerint, persze mindenhonnan ő akart eljönni. Amikor belekérdeztek a mélyebb szakmai témákba, gyorsan kiderülhet, hogy a csillogó máz alatt szakmai sötétség honol. Elképzelhető, hogy azt fogja mondani a JMS-re, hogy Java Management System, és még neki áll majd följebb, ha megpróbálod elmondani neki az igazságot.

A Gépész

Vagy tíz évet töltött el összesen két-három informatikai felsőoktatási intézményben, de sose fejeztett be egyet se. Már 16 évesen programozott ("A nagybátyám haleledel kereskedésének írtam Delphiben raktárkészlet nyilvántartó programot hat éven át"), és azóta is csak a nagybácsinak meg a középiskolai haverja garázscégénél dolgozik. Nagyrészt otthonról, pizzáért. Elképzelése sincs a nagyvállalati kultúráról, éles projektekről, csapatmunkáról, munkaidőről. Öltönyt az érettségijén viselt először és utoljára. Jellemzően PHP-ban hegeszt, weboldalakat buzerál, esetleg elárulja, hogy fel is tört már egyet: abban a reményben persze, hogy majd ezzel lenyűgözi a közönségét. Legnagyobb álma és szakmai célja, hogy egyszer az életben havonta kapjon fizetést, de ez most sem teljesül majd sajnos.

Az Öreg

Az első munkahelye valami olyasmi lesz, hogy Finommechanikai Műszergyár, vagy SZÁMALK Kutatóközpont, kb. 1981-ből. Egy elmúlt kor értelmezhetetlen adatai néznek rád a CV elejéről: az első tíz év rég megszűnt cégeknél, kihalt technológiákkal folytatott, mára okafogyottá váló feladatokról szól, a többi . Az interjú enyhén kellemetlen, a korkülönbség által megkövetelt alá-fölérendeltségi viszony éppen ellentétben áll az interjúztatott-interjúztató között fennálló viszonnyal. Még sosem programozott .NET-ben/Java-ban/stb., de olvasott már róla, olyan pont, mint a COBOL, csak színesebb, mondja. Ja, persze, gondolod... aztán belédhasít a félelem, hogy húsz év múlva egy ugyanilyen beszélgetésen veszel majd részt, csak te leszel az alany.

A Pszichopata

Már a megjelenésében és az első gesztusaiban van valami zavaró: vizenyős tekintet, reszkető kezek, nagyon sok, vagy éppen nagyon kevés beszéd. A beszélgetés vontatottan halad, és te érzed magad kellemetlenül, mintha téged vizsgáztatnának és nem fordítva. Hamarosan elkezd ő is kérdezni, vizslató, kritikus, majd támadó jelleggel lép fel, eszébe jutnak korábbi munkáltatóinál elszenvedett sérelmei, és ezekért verbálisan rajtad próbál bosszút állni. Titokban azt vizsgálgatod, fegyvert hozott-e magával, és elátkozod a fejvadászt, aki úgy jellemezte, mint "Csapatjátékos, szakmai igényességgel és nyitottsággal új feladatokra". Lehet, hogy szakmailag kimondottan jól szerepel, de ez akkor már téged rég nem érdekel. A hobbijára rá sem mersz kérdezni, mert félsz, hogy azt válaszolja: "Kisállatok vízbefojtása és origami."

Aki tényleg jó

Öt perc után tudod, hogy ő jó lesz. Megtalálod vele a közös hangot. A szakmai kérdések feltevése előtt imádkozol, hogy tudja a választ, és tényleg tudja, mindenre, vagy majdnem mindenre. Amire meg nem tudja, arra annyit mond: bocs, ezt nem tudom. Szakmailag igényes, tájékozott és értelmes: akár még egyetemista, akár 30 év munkatapasztalattal rendelkező profi. Ha tapasztalt, megkéri az árát, de mindig megéri megfizetni. Beszél nyelveken, de legalább angolul normálisan.

Összefoglaljam egy mondatban?

Okos, egészségesen gondolodó, teljes életet élő ember, aki profi informatikus, vagy azzá szeretne válni. Azt meg, hogy szerintem ki a profi, megírom legközelebb! :)