Korábbi életbuborékaink döntően a projekt utolsó szakaszáról, leginkább az élesítések környékéről származtak, és noha valóban ezek a legemlékezetesebbek, vannak egyéb életérzéseink is. Ezekből nyújtunk át egy újabb csokrot.

Túlélés másnaposan

Ez önmagéban nem kihívás, de hónapok óta dolgozni egy olyan projektben, ami leginkább egy kásahegy elhordásához hasonlít kiskanállal, egyre fokozódó ügyfél elégedetlenség és főnöki nyomás mellett, a feszültség megavoltokban mérhető, mikor agyad már rég kiégett, reflexeid megszűntek, már csak a puszta akarat visz előre, na akkor a csapat önszerveződő módon elmegy inni. Hááát, jól sikerült. Másnap persze be kell menni. Egyetlen célunk van, túlélni. Beletörődő mosollyal hallgatni az ügyfél válogatott kritikáit, érdemben nem reagálni, egyetlen cél lebeg a nap folyamán a szemünk előtt, valahogy kijutni az adott meeting-ről és 5-ig kibekkelni. Többi most nem számít.

Ügyféligény egyeztetés

Ennek több alesete fordul elő, számomra legemlékezetesebb ez az érzés, mikor az ügyfél igyekszik alapos lenni. Olyan esetekről tartjuk a harmadik egyeztetést, mely a.) ezer évben egyszer fordul elő, b.) akkor is csak úgy, ha SAP riportot, fejen állva, ezredmásodperce egyszerre indítjuk a havi zárással, c.) az ilyenkor érintett ügyfelek száma kettő, a bekövetkező káresemény 4.021 Ft. Bruttó. De persze beszéljük végig alaposan és adjunk rá egy 84 milliós fejlesztési ajánlatot. Áááááááááá.

Kiemelt fontosságú projekt fix határidővel

Mindegy, hogy a holdra szállás, számlarendszer bevezetés, vagy csak egy közhangulat javító átadás választások előtt két héttel, egy a közös bennük, a vége fix. Go-live beton biztosan, adott napon. A feladat természetesen megugorhatatlan, lelkesítő kick-off, ambiciózus terjedelem, gyerünk fiúk csináljuk! Te pontosan tudod, hogy az átadott rendszer fapados lesz, szívjuk felülről, toljuk alulról, épp annyi funkció lesz kész, ami indulásra feltétlenül kell, hónapokig fog még tartani a fejlesztés. Lesz kiabálás, hétvége, pánik meeting, B majd C terv, és fél év múlva – akik megmaradtunk – majd jót röhögünk az egészen.

Fejlesztő hátba szúr

Steering committee előtt aktualizálod a projekttervet, mész végig a fejlesztőkön, mi, hogy áll. És akkor az egyik kinyögi, hogy az a funkció, ami korábban már 85%-on állt, tulajdonképpen egy zsákutca, úgy meg sem lehet csinálni, hozzá kell nyúlni a keretrendszerhez, legalább 3 hét. És neked 20 perc múlva be kell menned az Úr színe elé.

Vezető fejlesztő felmondott

Projekt, csúszás, fásultság, feszültség, minimális remény. És akkor a vezető fejlesztő felmond. Az érzés leírhatatlan. Azután persze beígértek, fűt, fát bokrot, beindul az érzelmi zsarolás, végül is marad, Te meg este kibontod a második üveg bort is.

És persze élesítés

Szombat dél körül, mikor már órák óta azt gondolod, hogy legfeljebb még fél óra, 3-ra tuti a Balatonon leszel, akkor jön az év vihara, áramszünet, kábelszakadás, beázás, nemcsak az esti pizzát rendeled meg a fiúknak, hanem a reggeli croissant is és épp csak eléred a vasárnapi családi ebédet, ahol csendesen belealszol a főtt marhahúsba.