A bónuszon túl: így motiválunk mi

2015. április 26. - Kriminalhauptmeister Harry

A múlt héten céges motivációs rendszereket boncolgató cikkünkben jól megköpködtük a céges, bónuszosztogatáson alapuló motivációs rendszereket. Ha már a pénzzel való ösztökélést sárba tiportuk, itt az ideje, hogy elmondjuk, szerintünk mi motiválja a dolgozókat igazán arra, hogy önállóan, felelősen, és örömmel végezzék munkájukat, a tőlük telhető legjobb minőségben, legalább az idejük értékelhető részében (ezt értem motivált dolgozó alatt, nem azt, aki bemegy ugyan, de hány a munkájától és legszívesebben felgyújtaná az épületet).

motivation.jpg

A pénz persze nagyon fontos, tényleg, nekem is, meg mindenkinek. Ha nem kapjuk meg a munkánkért járó tisztes anyagi juttatást, akkor nagyon nehéz a többi motivációs tényezőről beszélni. Ha viszont megvan, az még közel sem jelenti azt, hogy szanaszét motivált dolgozóink lennének, és az anyagi juttatások puszta fokozása nem hozza meg a munkakedvét senkinek tartósan. A múlt heti komment eső egyik fontos felismerése volt számomra, hogy a motivációt felébreszteni, táplálni, katalizálni lehet csak kívülről, de csak belülről tud fakadni: íme hát a személyes katalizátor listám!

Munkakörnyezet

Hinta meg csúszda az irodában, ingyen csokiautomata, csocsóasztal meg bárpult: egyre szaporodnak a konvencionális irodaberendezéssel drasztikusan szakító vállalkozások. A konzervatív szemlélő számára divatmajomkodásnak tűnő berendezési megoldások mögött azért értelmes koncepció is húzódhat: a cél az emberközeli, kreativitást és munkakedvet serkentő környezet megalkotása. Az ingyen csoki meg kávé

Ez az egyik legkönnyebben megvalósítható motivációs forrás: a berendezést csak egyszer kell tízévente megcsinálni, és alapvetően "csak" pénzbe kerül a munkáltató részéről. Emberi erőforrást keveset, gondolkodást meg egyáltalán nem igényel, ha egyszer készen van.

Érdekes a feladat

Minden programozó vágya, hogy az agyát törhesse napokon keresztül valamilyen húzós probléma megoldásán. Van, akinél ez a mesterséges intelligencia kutatás személyiségmodul fejlesztésének érzelmi finomhangoló algoritmusát jelenti, meg van akinek egy for-ciklus hibátlan megírását. A lényeg, hogy imádjuk az agyunkat valamilyen izgalmas rejtélyen túráztatni. Ha sikerül ilyen feladatokat találni, nyert ügyünk van: az informatikusok rögtön flow-ba kerülnek, és ott lebegnek csúcsra motiváltan, nem látnak, nem hallanak, amíg célba nem érnek. Azért illúzióink ne legyenek, ilyen feladatokat viszonylag ritkán fogunk találni. Ha valaki egy héten három órát flow-ban tud tölteni, már boldog embernek érezheti magát.

Jó csapatban

Még a disznók kiganézása is laza délutáni sporttá szelídül, ha az ember jó társaságban, vidáman anekdotázva csinálhatja. Hát még egy remek webshop leprogramozása! A közös szívás mindennél jobban össze tudja kovácsolni a csapatot, a bajtársiasság érzése a legnehezebb pillanatokon is át tudja lendíteni a projektcsapatot.

Arról nem is beszélve, hogy mekkora erőt ad az embernek, ha érzi: nincs egyedül, számíthat a vezetőjére és a társaira, ha baj van. Márpedig baj az lesz: benézzük a becslést, megakadunk valami egyszerűnek gondolt de rohadt bonyolultnak bizonyuló problémán, beteg lesz a gyerek, feltörik a kocsinkat, eláztat a felső szomszéd.

Számít, amit csinálok

Miért építettek az emberek piramisokat éjt-nappallá téve, szabad szombat nélkül, a sivatagban izzadva? Persze, egyrészt azért, mert ütötték őket az ágyékkötős művezetők, de azért is, mert valami maradandót akartak alkotni. Mindannyiunkban ég a vágy, hogy nyomot hagyjunk magunk után, hogy változtassunk a világon. Ugyanilyen lélekromboló és demotiváló az asztalfióknak dolgozni, ha tudja az ember, hogy hiába csinálja meg a képernyőt így, úgyis jön nem sokára a CR, aztán törölheti ki az egészet, és kezdheti újra úgy.

Úgyhogy ha nem muszáj, ne végeztessünk senkivel fölösleges munkát. Vagy ha muszáj, akkor legalább magyarázzuk el, miért is kell megcsinálni. Ha meg tényleg meg kell csinálni, akkor nem is fölösleges, ugye?

Csak őszintén

Nincs idegesítőbb és kiábrándítóbb, mint amikor egy csapat nehéz helyzetben van, és a projektvezető lehazudja a csillagot az égről motivációs beszéd gyanánt. Elmondja, hogy milyen kurva fontos amit csináltok, meg hogy mindenki várja az eredményeiket, meg hogy a cég léte függ tőletek, és hogy hajrá keményen, már  a célegyenesben vagytok. Valójában mindenki tudja, hogy még legalább három hónapnyi tömény szívás van hátra, és hogy a vezetőségnek a projekt csak egy sor valami bánatos táblázatban. Aztán elfüstöl snowboardozni, és még sok sikert kíván a hétvégi munkához az ajtóból.

Ha gondolkodó emberekkel dolgozol együtt, ne nézd őket gyökérnek, ne valami konzerv bullshittel szúrd ki a szemüket, hanem tiszteld meg őket azzal, hogy őszinte vagy velük. Értékelni fogják, és még mint vezető is hitelesebbé fogsz válni. Erről jut eszembe, hogy:

Hiteles vezető

Sokkal nagyobb kedvvel végzi mindenki a munkáját, ha van, aki viszi a csapat elején a zászlót. Valaki, aki a csapattal és csapatért küzd, aki nem nézi őket hülyének, akire a bajban lehet számítani, aki nem a seggét védi, és nem szarja össze magát, hanem erős marad, akármekkora gáz is van. Valaki, aki érdemes arra, hogy kövessék. Rohadt nehéz ilyenné ilyenné válni, és nem is fog mindenkinek sikerülni. Én sem vagyok ilyen, csak szeretnék ilyenné válni. De törekedni kell rá, minden nap, és az embereid már a próbálkozásodat is meg fogják hálálni.

A pénzről még egy gondolat

Nem akarom bonyolítani: személy szerint abban hiszek, hogy félévente-évente kell adni a cég teljes teljesítményétől függően annyi jutalmat, amennyi belefér, egy szubjektív egyéni teljesítménytől függő módosítóval. Ennek a szerepe a féléves munka elismerése, köszönet az elvégzett munkáért. De nem hiszek abban, hogy ez akár részben is helyettesítheti a korábban említetteket.

Mit hagytunk ki? Mi nem is motivál benneteket? Vagy tényleg csak a pénz számít, és ez itt mind érzelgős szentimentális majomkodás?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://derrickesharry.blog.hu/api/trackback/id/tr977398856

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Maggg 2015.04.27. 09:02:58

Érdemes lenne különbséget tenni a motiváció és az ösztönzés között.

StanLee · https://newsroll.net 2015.04.27. 10:36:55

A egyik volt megbízó kisebb anyagi problémába került - felszámolást rendeltek el vele szembe. Az egyik fióktelephelyen ülünk a melósokkal a vezérlőben, a központból kiküldött IT-s ember már fél napja küzd egy nyomtató telepítésével, mígnem kapnak egy körlevelet, hogy a cég rossz anyagi helyzete miatt elvett ingyen gyümölcskosárért sztrájkolnak majd a központban, mert miazmár, hogy ilyesmit elvesznek tőlük. A melósok is, de a telepveztő is eléggé kiakadt, hogy a szaros gyümölcskosár miatt hőbörögnek az irodisták, míg a telepen az alapvető biztonsági előírásokhoz szükséges dolgokat sem tudta már biztosítani az anyagcég.

Szóval jó az a másféle motiváció, de ha nagyon hozzászoknak, nehezen engedik el a munkavállalók...

Csokáv 2015.04.27. 12:00:22

Idekint tanultam egy új dolgot, ami kitűnő motiváció. Mo-n nem találkoztam vele még.
A dicséret. Képesek akár több ember előtt, akár többször is megdicsérni az ember munkáját. Ez láthatóan rendkívüli erőforrásokat igényelhet, mert egyetlen magyar munkaadómnak, vagy főnökömnek se futotta erre, pedig ugyanúgy dolgoztam ott is.
És meglepő, de nagyon motiváló a dolog.

A másik érdekesség meg az volt, amikor az ügyfél egy héttel előbbre hozta a határidőt. Nem az volt a megoldás, hogy "akkor majd túlórázol, de meg kell csinálni, de persze túlórapénz az nincs", hanem leült a teljes társaság, és javaslatokat dolgoztunk ki együtt, hogy mi az, ami még nekünk is jó, de megvalósítható.

Nem rabszolgának nézni, hanem értékes munkát előállító embernek tekinteni az egyszerű "melós" programozót is.

Izo 2015.04.27. 12:57:30

@StanLee: Az irodista-terepen dolgozó ellentét lassan a népi-urbánus vitához mérhető méretet kezd ölteni máshol is.

szib 2015.04.27. 13:57:39

Közalkalmazott vagyok, évek óta se béremelés, se jutalom, se béren kívüli juttatás. A főnökök bunkók, a munka szar, de még ennek is örülni kell (hogy egyáltalán van), az épület, amiben dolgozom szürke és fekete. Tessék engem motiválni, ígérem, hogy hagyni fogom!

Samott 2015.04.27. 14:11:01

@szib: Keress mas melot. Ha minden sz.r akkor azon mar nem lehet segiteni, valtani kell.

Boka1 2015.04.27. 14:12:17

Nagyon nehéz jó munkaerőt találni. Nem pénz kérdés.

tralalala 2015.04.27. 14:49:31

@Csokáv: "A dicséret. Képesek akár több ember előtt, akár többször is megdicsérni az ember munkáját. Ez láthatóan rendkívüli erőforrásokat igényelhet, mert egyetlen magyar munkaadómnak, vagy főnökömnek se futotta erre"

Na ja :) Mikor egyszer egy külföldi fejessel dolgoztam együtt, kb. minden nap elmenéskor megköszönte a munkámat, pedig tök átlagosan dolgoztam. Semmibe sem került neki, én meg szívesebben csináltam az egészet.

szib 2015.04.27. 15:15:42

@Samott: Évek óta keresek. Még nem találtam.

dhrbikes 2015.04.27. 15:36:33

Nehéz ügy, az a tapasztalat családi kisvállalkozás vezetőjeként (pénzügyi területen), hogy sajnos nagyon nehéz egy éven túl megtartani egy munkavállalót. 2-3 éve, teljesen felújított iroda, klíma, normális számítógépek, működő infrastruktúra, normális fizetés, ami meghaladja a környékbeli átlagot és mondjuk napi átlagban 9 óra munka, a túlóra kifizetésével. Nem vagyunk bunkók, van legalább félévente valami közös program, amit ők találnak ki (vacsi, kalandpark, bowling, stb..) mégis elvesztik a munkakedvüket, egy év után beleszarnak, hogy milyen minőségű amit kiadnak a kezükből. 2014 folyamán át kellett váltanunk teljesítményalapú alvállalkozókra a teljes gárda cseréjável, mert egyszerűen mindent megpróbáltunk, beszéltünk velük csoportosan, egyénileg, semmi nem használt. Azóta egyszerűbb a helyzet, ha nem dolgozik, vagy nem jól, akkor azért nem kap pénzt. Sajnos muszáj volt, mivel 2013-ban kb 5 milliót fizettünk ki olyan munkára, amit igazából nem vagy nem megfelelően végeztek el és újra kellett csináltatni mással.

Van_mikrohullámú_sütőtök? 2015.04.27. 17:25:52

Hát én 17 éve vagyok a területemen (gyártó cégnél IT) a bérezés alulról érinti az átlagot, nem fizetik, de elvárják a túlórát viszont ami motivál az a homeoffice: ha nincsen megbeszélésem akkor dolgozhatok otthonról, nem kell a főnököket látnom.

Régen volt nyilvános jutalmazás, de leszoktak róla, mert olyan morál van, ami demotiváló ilyenkor is (a Józsi kapott 10ezerért kajajegyet, pedig nem is dolgozott meg érte, sz*rok bele nekem úgysem adnak..)

Van sok értekezlet ami leginkább időveszteség, mert vagy nincsen gyakorlati haszna, vagy egy irányú inkább tájékoztatás jellegű. Ma kitalálták, hogy mondjunk vicces dolgokat magunkról amit a többiek nem tudnak... Remek! piszkosul kíváncsi vagyok arra, hogy egyik kolléga olasz származású eredetileg, inkább dolgoznék...

Mostanában volt egy köszönet-vacsora, ami kb. az volt, hogy a sikeres projektet megünneplően munka után kimegyünk és saját magunkat meghívjuk egy pizzára. Persze.. mikor kell menni a gyerekért az oviba, vár a család.

Vannak személyes meetingek, ahol rá lehet kérdezni arra, hogy a tavaly beígért tréninget vajon miért nem kapom meg idén sem, holott már 3 éve csináljuk azt a rendszert. Ezeken szoktam röhögni kínomban, mert pl. 9 perc számonkérés után megkérdezi 1perc erejéig, hogy milyen idő van nálunk vagy mi a terv hétvégére (és kínos csend amikor mondom, hogy szeretném kifesteni a szobát mert nincsen máskor lehetőségem illetve pénzem, hogy mással csináltassam)

Szóval, hogy a cikkre reagáljak, a suliban tanultak szerint:
ez amolyan Maslow piramis lehet: vannak a hiány alapú szükségletek (élet, család biztonsága, fizikai szükséglet) meg növekedés alapúak (önértékelés, karrier, státusz, esztétika)
Ezek alapján például fizetéssel, védő felszereléssel jól lehet segíteni, itt a legszélesebb a piramis, de csak egy szintig, aztán kéne a kényelem, elismerés stb.

raki 2015.05.07. 21:01:16

"egy szubjektív egyéni teljesítménytől függő módosítóval"

ezt a részt kifejthetnéd bővennem, illetve érdekelne, hogy mi alapján javasoljátok eldönteni, hogy ki kapjon fizetésemelést :-)

StanLee · https://newsroll.net 2015.05.10. 10:10:58

@raki: az osztrak volt munkaadom a kovetkezokeppen oldotta meg. 3 reszbol allt a bonuszom, az adhato maximum az eves fizetesem 40%-a volt. Max. 10% fuggott a ceg eves teljesitmenyetol. Ebbe az tartozott bele, hogy a cegvezetes altal kituzott eredmenyeket elerte-e a ceg, tehat olyanok amikre sok rahatasom nem volt, szoval ez volt a kamu resz, mert erre sose kaptam penzt. A masik resz (nekem ez max 10% volt) az egyeni fejlodesre adhato zseton volt, amit szubjektiven a felettesem dontott el, attol fuggoen, hogy a cegnek hasznos dolgokat sajatitottam el vagy olyan otleteket valositottam meg, amikkel a ceg jobban jart. Na erre se kaptam semmit, mert sose volt idom mondjuk oktatason reszt venni, vagy a ceg nem engedett el. A harmadik resz, ami 20%-a volt az eves fizetesemnek, az a munkam sikeres elvegzesehez fuzodott. Pl. 3 gyartosort inditok be 2016-ban. Ebbol 1 nagyon nagy, ha azt idoben elinditom, akkor ennek a tipusu jutalomnak a 60%-at megkapom, a masik kettore 30% es 10% jar. Az egyetlen teljes egeszeben ott eltoltott evemben tettem oda nagyon magam, a ceg eleteben az volt a legnagyobb megrendeles, idoben elkeszult minden, amiert en voltam a felelos, csak hat a megbizo nem fizetett idoben egy nem altalam elvegzendo feladat hianyos kivitelezese miatt, ezaltal az osszes elobb felsorolt extra zsetont ado feltetel nem teljesult, igy nem tudtak semmit fizetni, kaptam egy 100 euros vasarlasi utalvanyt. Nem sokkal ezutan ott is hagytam oket.

Amugy a nagy cegeknel szerintem ennek a jutalmazos dolognak nagyon nagy multja van, irodalmat is lehet szerintem rola talalni eleget.

BNati 2015.05.12. 13:20:41

Szerintem az egyik legfontosabb dolog az irodaszék, engem ezzel is tudtak motiválni :). A minap itt láttam enneb a cikkben jókat :) lakberinfo.hu/lakberendezes/dolgozoszoba/2015-05-05-torch-irodaszekek-az-irodak-uj-kedvencei/

Kriminalhauptmeister Harry 2015.05.12. 15:10:29

@raki: Azért neveztem szubjektívnek, mert az emberben szerintem mindenféle élmény és impulzus alapján kialakul egy általános kép arról, hogy az adott dolgozó hogyan teljesített az aktuális időszakban. Ez rengeteg tényezőből áll össze, és komolyan befolyásolni tudja például a dolgozóhoz fűződő személyes viszony. Jobbnak értékeled azt az embert, akivel minden héten kocsmázol és ismered a kutyáját és együtt mentek a Balaton Soundra, stb. Ettől el lehet persze vonatkoztatni, de sokat kell gyakorolni és tudatosítani kell saját magunkban, hogy van egy határvonal a privát és a professzionális események között.

Szerintem egy vezetőnek dolga az, hogy véleményt alakítson ki a rábízott emberekről, és erre mindenkinek a saját módszerét kell megtalálnia. Én viszonylag spontán meg intuitív módon működöm, ezért sem hiszek annyira ezekben a merev rendszerekben.

Csináltam azt, amikor nagyon sok embert kellett értékelnem, hogy jegyzeteket írtam mindenkiről. Nagyon ritkán írtam föl bármit, igazából csak akkor, ha valaki kiemelkedően jól, vagy rosszul csinált valamit az adott időszakban. Erről persze akkor rögtön is kell visszajelzést adni (ügyes voltál, nem voltál ügyes), de a félév vagy év végén jó ezt összefoglalni, és hátteret is ad a kialakított értékelési véleménynek.
Ezzel azt akarom mondani, hogy ez szerintem hatékonyabb és életszerűbb, mint az év elején kitűzött célokat visszanézegetni, mert azokat folyton felülírja az élet.

xclusiv 2015.05.16. 00:02:24

@cikk:
"Márpedig baj az lesz: benézzük a becslést, megakadunk valami egyszerűnek gondolt de rohadt bonyolultnak bizonyuló problémán, beteg lesz a gyerek, feltörik a kocsinkat, eláztat a felső szomszéd."

Vagyis kell jó project manager. Nagyobb project-nél elkerülhetetlen.
Kisebbnél még működik az, hogy az első órabecslésedet:
- szorozd be hárommal, mert várhatóan ennyi buktatót nem látsz előre,
- adj hozzá még ennyit, mert elviszi tesztelés, hibakeresés és javítás,
- majd ezt az egészet szorozd be kettővel, mert közben úgyis kiderül, hogy kis fakocka helyett nagy vaskockát szeretne a megrendelő (és ez ideális esetben egy lépésben derül ki).

"Miért építettek az emberek piramisokat éjt-nappallá téve, szabad szombat nélkül, a sivatagban izzadva? Persze, egyrészt azért, mert ütötték őket az ágyékkötős művezetők, de azért is, mert valami maradandót akartak alkotni."

Dehogy akartak. De ez volt a feladat...

A többivel pedig egyetértek.
De szerintem ez nem motivációs rendszer, hanem normális cégvezetés és project mgmt...

xclusiv 2015.05.16. 00:07:32

@StanLee: "a központból kiküldött IT-s ember már fél napja küzd egy nyomtató telepítésével"

Háttööö...
Nemtom milyen nyomtatóról van szó, mert ha valami ipari jellegű akkor azzal kapcsolatban nincs tapasztalatom.
De ha valami "bazári egy hurkapálcás" (értsd: árban millió alatti) nyomtatót nem tud hősünk egy támogatott platform alatt telepíteni 4 munkaóra alatt, akkor azért ott komolyabb gondok vannak...

xclusiv 2015.05.16. 00:43:46

@Csokáv: Idekint tanultam egy új dolgot, ami kitűnő motiváció. Mo-n nem találkoztam vele még.
A dicséret. Képesek akár több ember előtt, akár többször is megdicsérni az ember munkáját. Ez láthatóan rendkívüli erőforrásokat igényelhet, mert egyetlen magyar munkaadómnak, vagy főnökömnek se futotta erre, pedig ugyanúgy dolgoztam ott is.
És meglepő, de nagyon motiváló a dolog."

Igen, egy darabig motiváló. De ez függ a közegtől is.
Ha egy két hetes munkára kapsz egy hetet, és azt nagy nehezen megcsinálod úgy-ahogy, majd megdícsér érte az aki 3 hetet meeting-elt azon a feladaton amit 10 mondatban össze lehet foglalni, és a részletes szöveges specifikáció se haladja meg a 10 oldalt, akkor, hát izé...
Első alkalommal faszának érzed magad ettől, másodikra nyomorultnak, aztán meg csak simán egy fasznak akit szopatnak (bármennyire is képzavar).

"A másik érdekesség meg az volt, amikor az ügyfél egy héttel előbbre hozta a határidőt. Nem az volt a megoldás, hogy "akkor majd túlórázol, de meg kell csinálni, de persze túlórapénz az nincs", hanem leült a teljes társaság, és javaslatokat dolgoztunk ki együtt, hogy mi az, ami még nekünk is jó, de megvalósítható."

Na igen, ez egy másik iskola.
Van ilyen is, de létezik az is, hogy szarrá meeting-eli magát a mánáger réteg (mindkét oldalról), és találja ki a sok haszontalan faszságot miközben rabolja az időt a munka valódi elvégzői elől. Aztán persze minden tegnapra kell, mert bevállalták, szerződés van meg kötbér...

Vettem részt olyan project-ben, ahol több _hónapnyi_ mánágeri szarkavarás, és a fejlesztői oldalon többféleképpen megvalósított (amúgy használhatatlan) rendszer után eljutottunk oda, hogy a két oldal szakemberei tudtak egymással telefonon beszélni. Kb. 10 perc volt a telefonálás, ilyesmik hangoztak el:
- ja, hogy neked erre lenne szükséged?
- ja, hogy ez itt az lenne?
- ja, hogy neked ez meg az meg amaz nem is kell? (a legdurvább részei a feladatnak)
- ja, tőled akkor az így jön és akkor én meg így feldolgozom, egyszerűbb is mint ahogy eddig a fentről jövő faszságok alapján...
És stb.

És másnapra működött az, amit amúgy 2 nap lett volna megcsinálni from the scratch, ha a két oldal mánáger rétege kimaradt volna a folyamatból.
De akkor ők mit írtak volna a timesheet-re az alatt a pár hónap alatt?

xclusiv 2015.05.16. 00:53:51

@Boka1: "Nagyon nehéz jó munkaerőt találni. Nem pénz kérdés."

De, pénz kérdés.
Az a baj a magyar IT fejvadászokkal, hogy rínak mint a fürdőskurva, hogy nincs ember. Nincs bazmeg, olyan kritériumokkal és annyi pénzért nincs, amivel és amennyiért keresnek.
Van az a pénz (és stb.), amiért a legjobb munkaerő is nálad fog kopogtatni. A Szilícium völgyben a cégek megadják ezt, te meg nem. Ennyi.

csedársajt 2015.09.15. 00:13:25

@xclusiv: Gyere, telepits nyomtatót ugy, hogy a telepitője exe-s, és csomomindent a user nevében indit és a user registryágakba okádik bele.
Felét első nyomtatáskor titokban indított exe-kel.

Viszont azt nem tudod egyszeráen kikerülni, hogy a user nem futtathat semmit, kivéve ami az erdő szintű csoportházirendben engedve van neki.

Ez meg nem az adott nyomtatógyártó által odaf@sott dll-nek vagy .tmp-nek hívott valami, az nem fut, hanem hibanaplót jegyez, és minden próbálkozásodra egy minden nyomtatást összeokádó a fél print monitort lecserélő "félállapotot" hagy.

Viszont egy byomtató telepitésért kivenni a gépet a tartománybol nem tudod, egyrészt mert szétesik a juzer fél élete, exchange, naptár,stb...nameg a te helyi rg jogaid is azon nyugszanak...na....vannak már "komoly gondok" akkor?

Kivel, mivel is...?:))

Támogatott platform..meg nagyanyám lika, az.

Gondolod ilyen műszakimanageres okosnak hangzó óhéber falszöveg és akkor mindenki beájul.

Másik napi nyűg, a 200ezerből egy:

Jó, fentvan a nyomtató. Megy. Tűz, fűz, hajt, minden, anyámat is szüzre nyomtatja.

Ésakkor most nyomtassunk, pirike tessékkipróbálni, ugyemilyenjólesz..

ÉS pirike belép az SAP-ba. De Pirike...sápad el _mindenki_...mit csinál?

Hátmi csak az SAP-t használjuk ezeken a gépeken. OMG.

A nyomtató (nak megfelelő sap printmodul-primitiv) persze ott sincs, mitől lenne.

Pirike nem érti, miért nem tud, hát nem telepitették..? Eddig mit csináltak ezek itt..??

"SAP-sok kellenek? egy nyomtatóhoz...miéééért?!? azok kik?" "nem ti vagytok az informatikusok?" SAP rendszergazda? "Olyan nálunk niiiincs...."

Holnap reggelig tudám irni...komoly gondok..az..ja.

xclusiv 2015.09.15. 21:50:28

@csedársajt: már bocs, de ahol már forest van, ott azért gondolom akkora cégről beszélünk, ahol mások is nyomtatnak, nem is kevesen.
Szóval gondolom legalább az anyacégnél megvan az a tudás, hogy milyen nyomtatót ajánlott használni, és azt hogyan kell telepíteni.
Tipikusan valamilyen nagy, gazdaságos, munkacsoportos nyomtatót, és nem egy sarki kiskerben kell venni egy tintasugaras epson-t gizike asztalához...
Ha "felülről" az a parancs, hogy occsószart kell venni és azt betákolni, akkor az szopás a rendszergazdának, ezt aláírom.
Mint ahogy azt is, hogy a nyomtatógyártók sw-gyártó szakmunkásai is elmehetnek a faszba.

"Támogatott platform..meg nagyanyám lika, az.
Gondolod ilyen műszakimanageres okosnak hangzó óhéber falszöveg és akkor mindenki beájul."

Pedig akármennyire is falszövegnek tűnik, attól még nagyon is szempont. Sőt, ilyen környezetben különösen szempont, hogy _ebben_ a környezetben mit lehet viszonylag fájdalommentesen használni.